Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Huszonegyedik rész

2016.02.17

Voltam és lesz

Én kicsi voltam, ő magas volt, én fiatal voltam, ő öreg.
Nagy léptekkel haladt keresztül a szobán, s még ha futottam is, képtelen voltam utolérni őt. De ő megvárt, mikor rájött, hogy próbálom elérni őt, megvárt, s mikor mellé értem, mosolyogva megfogta a kezem.
Amikor fiatal voltam, apám szemét néztem, és sokszor megzavarodtam, mert oly sok mindent közöltek, de nem voltam elég idős, hogy mindezt megértsem, így folyton zavarba ejtettek. Nekem, mint gyermeknek, apám volt a rejtély, több száz szín keveredett a szemében, és egyet sem tudtam hova tenni.
A dolgok változnak, s ez így van jól, s nagyon rég volt már, mikor kicsi voltam, de néha még emlékszem, mennyire rácsodálkoztam akkor mindenre. Gyerekként nem értettem a felnőtteket, állandóan ott voltak, de nem láttam összefüggést a tetteik között. Egy gyerek szemében a világ teljesen máshogy néz ki, s mikor a fiatalokat nézem, néha elgondolkozom azon, hogy ők is úgy látják-e a világot, ahogyan évezredekkel ezelőtt jómagam.
Mert sok dolog változott... de van, ami ugyanaz maradt.
Magas vagyok, de apám még mindig nagyobb nálam, nem vagyok már olyan fiatal, de ő öregebb, s bölcsebb, mit amilyen én valaha is leszek.

Még mindig nagy léptekkel halad át a szobán, és néha nehéz vele lépést tartani, s bár nem futok, gyorsan kell sétálnom, de ő megáll, és lehetővé teszi, hogy felzárkózzak mellé, ilyenkor a vállamra teszi a kezét, és mosolyog. Minden alkalommal vár rám.
Ránézek, s bár most már szinte mindent értek vele kapcsolatban, mellette még mindig gyereknek érzem magam, és rejtély, hogyan értettem meg vele kapcsolatban ennyi mindent, s ugyanakkor még mindig tartogat meglepetéseket.
De számít ez?

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Új...?

(Alya, 2016.03.06 20:31)

Lessz új történet amit forditasz? Már nagyon várom az új részeket!!! :))) nagyon tetszik az egész oldal!

:)

(Esgaleth, 2016.02.17 21:16)

Ne végre, már azt hittem sosem teszed fel az új részeket.(féltem h bem írod tovább a blogot) nagyon jók voltak, és ma legalább volt "esti mesém". Várom az újabb részeket! :D