Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyolcadik rész

2016.01.07

Mint maga az erdő

Az esőcseppek a lombkoronát alkotó levelekről az arcára hullnak, de nem törődik vele. Felfelé néz, miközben látszólag élvezi a víz érintését a bőrén, szeme csukva van, légzése mély és egyenletes.
Már rettenetesen hosszú idő óta nem voltunk az erdőben, így nem számított, hogy ruhánk átázott, és néha-néha megcsúsztunk a nedves talajon. Az egyetlen, ami fontos volt, a király öröme, ahogy hallgattuk az esőcseppek kopogását a leveleken, a földön és az ágakon. 
Egy öreg fának dőlve lélegezte be a nedves föld illatát.
„Ez a legszebb dolog, amit valaha éreztem, kis levél.” Emlékszem, hogy nagyon régen ezt mondta nekem, amikor még gyerek voltam. „Nem hiszem, hogy bármi volna, ami akár csak egy kicsit is hasonlít rá.” Mondta mosolyogva, s ahogy szorosan átölelt, nevetés hagyta el a számat.
Apám megtanította szeretni az erdő vad illatát, és mindent, ami vele kapcsolatos. Gyönyörködöm a fák látványában, de aztán pillantásom újra apámra vándorol. Ő rám néz, szeme, akár az élő erdő, tele élettel, és a zöld minden árnyalatával, amit valaha is el tudtam képzelni. Egy teljesen idegen, új világot találok benne, ami mosolygásra késztet.
„Azt hiszem, ideje visszatérni a palotába, uram”, ajánlom fel. Haja vizesen tapad az arcára, egy pillanatra olyan elvadultnak néz ki, mint ahogy azt a mesékben leírják. Eme mendemondák szerint a Tündekirály elcsábítja a gyerekeket otthonról, és örökre az elvarázsolt erdőben tartja őket. Magamban felnevettem a gondolatra.
„Igen... Talán tényleg ideje lenne”, mondja, hangja mély és bársonyos, s lehunyja a szemét, arcát az ég felé fordítva ajkára mosoly kúszik.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Hogy is mondjam...

(Arassea, 2016.01.10 22:22)

Detti, ha valaha lesz valaki, aki miatt kevésbé gyűlölöm Thranduilt, az te leszel:D

Hosszú idő után

(Stahma, 2016.01.10 13:50)

Sajnos az elmúlt időszak nehéz volt a számomra (had ne rèszletezzem)
de itt vagyok voltam leszek ès olvasok.
Ez az új blog, az új írásmód na meg persze egy bizonyos tünde akinek olyan a szeme mint az erdő megszínezi a mindennapjaimat *-*
Nagyom szeretlek ezért a blogért Detti

Re: Hosszú idő után

(Detti, 2016.01.10 17:04)

Thrandui-rajongóként ismerve téged, reméltem, hogy tetszeni fog :D

Igaza van

(Viki, 2016.01.07 07:11)

Nincs annàl jobb èrzès :3 (jò,van,de most maradjunkba tèmànàl)

Re: Igaza van

(Detti, 2016.01.07 07:17)

Életképek már nem csak a képzőművészetben, az irodalomban is vannak :3